Ugrás a tartalomhoz

Alfred Hershey

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred Hershey
Született1908. december 4.
Owosso, Michigan
Elhunyt1997. május 22. (88 évesen)
Syosset, New York
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozásamikrobiológus, genetikus
IskoláiMichigani Állami Egyetem
KitüntetéseiOrvostudományi Nobel-díj (1969)
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeMemorial Cemetery of St. John's Church[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Hershey témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alfred Day Hershey (Owosso, Michigan, 1908. december 4.Syosset, New York, 1997. május 22.) amerikai mikrobiológus és genetikus. 1969-ben Max Delbrückkel és Salvador Luriával megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "a vírusok replikációját és genetikai szerveződését érintő felfedezéseiért".

Pályafutása

[szerkesztés]

Alfred Hershey 1908. december 4-én született a michigani Owosso városban, Robert D. Hershey autógyári munkás és Alma Hershey (lánykori nevén Wilbur) gyermekeként. Iskoláit szülővárosában és a közeli Lansingban végezte, utána pedig a Michigan State College-ben szerzett BSc fokozatot 1930-ban, majd PhD-t kémiából 1934-ben. Disszertációját a Brucella baktériumok kémiai összetételéből írta.

1934-től egészen 1950-ig a St. Louis-i Washington Egyetemen dolgozott, bakteriológiát és immunológiát oktatott és közben kutatott. Eleinte a baktériumok kultúrában való tenyésztésével foglalkozott, 1939-től fordult érdeklődése a baktériumok vírusai, a fágok felé. A 40-es évek elején ismerkedett meg a hasonló témán dolgozó, Németországból menekült fizikussal, Max Delbrückkel és az Olaszországból bevándorolt biológussal, Salvador Luriával. Folyamatosan kapcsolatban voltak egymással és megosztották eredményeiket, bár nem dolgoztak együtt. 1945-ben Hershey felfedezte, hogy a fágokban is fellépnek mutációk, a következő évben pedig kimutatta, hogy ha különböző mutációkat hordozó fágokkal fertőznek meg baktériumsejtet, akkor a mutációk rekombinálódhatnak, vagyis a vírusok kicserélik egymással genetikai anyagukat. Hershey 1938-ban adjunktusi, 1942-ben pedig docensi kinevezést kapott.

A Hershey-Chase kísérlet

[szerkesztés]

1950-ben elfogadta a Carnegie Intézet állásajánlatát és Cold Spring Harborba költözött. Itt végezte el 1952-ben Hershey és Martha Chase azt a kísérletet, amely végérvényesen eldöntötte, hogy az öröklődésért kizárólag a DNS felelős, és a korabeli vélekedéssel szemben a fehérjéknek nincs szerepe benne. Két külön fágpopulációt radioaktív foszforral (ami csak a DNS-be épül be), illetve kénnel (ami a fehérjék ciszteinjébe épül) jelölt meg, majd megfertőzte velük a baktériumokat, centrifugálással eltávolította a sejtfelszínen maradt vírusburkot. A vírusok következő generációjában azt találta, hogy csak a foszforral jelölt csoportban maradtak radioaktívak; vagyis a radioaktív kén be sem jutott a gazdasejtbe. Így kiderült, hogy a DNS egyedül is elegendő a genetikai információ átvitelére; ez az eredmény különös hangsúlyt adott a DNS szerkezetének a következő évben történő felderítésének.

Későbbi munkáiban kimutatta, hogy az ember kettős szálú és lineáris DNS-ével szemben egyes fágok egyszálú vagy cirkuláris DNS-sel rendelkeznek.

Elismerései

[szerkesztés]

Alfred Hershey, Max Delbrück és Salvador Luria a fágok genetikájával végzett kutatásaikért 1969-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott. 1958-ban Albert Lasker-díjjal, 1965-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia genetikai díjával tüntették ki.

1962-ben Hershey lett az intézet genetikai kutatórészlegének a vezetője. Innen vonult vissza 1974-ben.

Családja

[szerkesztés]

Alfred Hershey 1945-ben házasodott össze Harriet Davidsonnal. Egy fiuk született, Peter Manning Hershey.

Alfred D. Hershey 1997. május 22-én halt meg szívbetegsége következtében, 88 éves korában.

Források

[szerkesztés]
  1. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 23.)